A zöldség-gyümölcs termeléssel, feldolgozással és forgalmazással foglalkozó szakmai szervezetek, így a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és társ szervezetei immár 6-7 éve minden évben kérik a kormányzattól a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentését. Az indítványokat rendre szakmailag kidolgozott tanulmányok támasztják alá. Az ügy fontosságát jelzi, hogy az utóbbi években a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatja az ágazat termékeire kirótt forgalmi adó mértékének enyhítését. Az erőfeszítések ellenére a döntéshozók még nem mutattak szándékot arra, hogy a kerté-szeti termékeket – és negatív hatásai által az egész ágazatot – sújtó adóterhet csökkent-sék. Holott a mezőgazdasági termékek körét nézve a zöldség-gyümölcs ágazat által kibocsátottaknál lenne a legindokoltabb, ugyanis itt a legnagyobb a csalás lehetősége, mind volumenben, mint értékben kifejezve.

Nem először téma az ÁFA- csökkentés az agrárgazdasági ágazatokban, de úgy érezzük, talán most vagyunk a legközelebb hozzá, hogy eredményeket érhessünk el. A kertészeti ágazat felelős szereplői jogosan várják, hogy a sertéshús adójának csökken-tése után a zöldség-gyümölcs következzen. Annak ellenére, hogy az utóbbi hetek sajtóhírei középpontba helyezték a baromfi, a tej és a hal áfájának tervezett csökkentését.

Nem elhanyagolható az a tény, mely szerint egész Európa úgy védekezik az áfa csalások ellen, hogy lényegesen lecsökkenti az élelmiszerek adótartalmát. A legutóbbi példa erre Románia, ahol a korábbi 24 %-ról 9 %-ra zuhant az élelmiszerek áfája. Az Uniós tagországok közül már csak Magyarország (27%), Horvátország (25%) és Szlovákia (20%) alkalmaz magas adókulcsot. A többi tagállam az elmúlt években 10% alá csökkentette a zöldség-gyümölcs forgalmi adóját. Közülük pedig a legnagyobb termelők – mint Spanyolország, Olaszország, Lengyelország és Hollandia – már évek óta 5-6% közelében tartják a termékkör áfáját. Ez nem puszta véletlen műve, hanem egy európai trend, védeke-zés az adócsalások ellen.

Az eredmény pedig egyértelmű: az elsődleges cél – nevezetesen az áfa csalások megszüntetése és a belső piacok stabilizálása – teljesül. Ezzel szemben Magyarország a jelenlegi 27 %-os az áfa kulccsal lényegében a csalók célországává vált. A magas adókulcs az ügyeskedők számára magas jövedelmezőséget biztosít. Az már közismert tény, hogy a magyar költségvetés komoly bevételektől esik el az adócsalással érintett termékek be nem fizetett áfája miatt, amit még tetéz a törvényellenesen eljáró társaságok által alkalmazott, alacsonyabb nettó eladási árak következtében bekövetkező forgalomkiesés is.

A FruitVeB által fontosnak tartott tények, melyek az áfa csökkentést indokolják:
– Az áfa csalás lehetősége az élelmiszerek közül a zöldség-gyümölcs ágazatban a legmagasabb, hiszen bármikor lehet hivatkozni: ‹›megromlott, tönkre ment, kidobtuk››. Ezért is itt a legnagyobb a be nem fizetett áfa mértéke. – Az EKAER bevezetése – bizonyos pozitív hatásai ellenére – nem oldotta meg teljes körűen az áfa csalás problémáját, ugyanis a nagybani piacokon belül és kívül egyaránt a már jól bevált módszerekkel továbbra is működik az import áruk átcsomagolása és magyar termékként történő értékesítése. Ebbe a problémakörbe tartoznak még az EKAER-t kikerülő számla nélküli bel- és külföldi szállítmányok is, melyek a piacokon, a feldolgozóiparban vagy a kereskedelmi üzletekben kötnek ki.
– A fentieken túl az áfa csalás és az ezzel járó nagy mennyiségű import áru mind több élelmiszer-biztonsági kérdést is felvett.
– Nem hiszünk abban, hogy jó az, ha a ha-zai vásárló az ágazat leépülése miatt import – sok esetben átcsomagolt – zöldség vagy gyümölcs fogyasztására kényszerül. Magyarország számára ez nem lehet cél. A kertészeti termelés leépülésével párhuzamosan az alapanyag-hiány a feldolgo-zóiparra is negatív hatással lesz.
– Végül, de nem utolsó sorban, az áfa csökkentés eredőjeként joggal elvárható a fogyasztói árak csökkenése, ami érdemi kereslet-növekedéssel járhat. Ez nem csak az ágazati kibocsátás növekedésében je-lentkezhet pozitív hatással, de jelentősen segítheti és kedvezően befolyásolhatja az egészséges táplálkozással kapcsolatos szokások kialakulását, az erre való törek-véseket.

További érvek az általános áfa csökkentés mellett:
– Az adócsalások miatt Magyarország versenyképessége forog kockán: Magyar-ország adóbevételektől esik el (áfa, tár-sasági adó, helyi iparűzési adó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási já-rulékok).
– Magyarország befektetéseket és mun-kahelyeket veszít, vélhetően a szom-szédos országok javára. A munkanél-küliséggel kapcsolatos állami kiadások emelkednek.
– A kertészeti termelés visszaesése a vi-dék munkaerő-megtartó képességét is veszélyezteti.
– Az érintett társaságokat az áfa csalás alacsony ‹›jövedelmezősége›› kevésbé motiválná, ez az állami áfa bevételek nö-vekedéséhez vezetne.
– A bruttó eladási árak csökkenése a fo-gyasztásra ösztönzőleg hatna.
A termelői árrés növekedne a tisztesség-telen verseny megszűnésének köszönhetően.
– Az értékesítési forgalomhoz kapcsolódó és a foglalkoztatást érintő adóbevételek növekednének (társasági adó, helyi ipar-űzési adó, innovációs járulék, szja és tb).
Természetesen ezen indokok nemcsak a friss, hanem a feldolgozott termékek hazai előállítású részére is érvényesek. A kertészek körében elfogadott nézet az, hogy a piaci letisztulásnak, a szürke- és feketegazdaság visszaszorításának, valamint az ágazat tisz-tulásának az egyik legfontosabb feltétele az 5%-os áfa bevezetése. Ez az, ami a hazai zöldség-gyümölcs szektor termelésére je-lentős pozitív hatást gyakorolhat. A szakma szereplői jól tudják, hogy stabil piac nélkül, kizárólag támogatásokkal nem lehet a ter-melést versenyképesen fejleszteni. Bízunk abban, hogy a friss és feldolgozott zöldség-és gyümölcs termékek áfájának csökkentésével kapcsolatban hamarosan olyan döntés születik, mely a termelőktől a fogyasztókig az ágazat minden szereplőjére nézve kedve-ző hatással lesz.

FruitVeB
Magyar Zöldség-Gyümölcs
Szakmaközi Szervezet
és Terméktanács