A NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság a 2017-es jubileumi évet magas színvonalú rendezvényekkel, kiadványokkal tette méltóvá a nagy elődökhöz.

Cserháti Sándor a magyaróvári akadémia tanára teremtette meg a magyar növényfajta-kísérletezés tudományos alapjait 1892-ben Magyaróváron a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Növénytermelési Állomásán, az ő kezdeményezésére indult el a növényfajta-kísérlet. Ennek az évfordulónak a tiszteletére Mosonmagyaróváron, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság-és Élelmiszertudományi Karán május 11.-én emléktáblát avattak (1. kép). Az emléktáblát dr. Szalka Éva dékán és dr. Nagy István államtitkár leplezte le, a 125 évvel ezelőtti eseményt Lukács József a NÉBIH elnökhelyettese méltatta.

2017. június 20-án került sor „125 év a növénytermesztés szolgálatában” című kiállítás megnyitójára a Mezőgazdasági Könyvtárban. A megnyitón előadások hangzottak el a fajta előállítás és a fajtakísérletezés jelentős szereplőiről: A növényfajta kísérlet kezdete: Cserháti Sándor (Lukács József) Fajtakísérletezés korszerű alapokon: Sváb János (Proksza Péter) „Dr. Hinfner Kálmánra emlékezve…” (Dr. Békési Pál) Agrárkutatás a gyakorlat szolgálatában (Dr. Németh Tamás) Magyar zöldségnemesítés a kezdetektől napjainkig (Dr. Füstös Zsuzsanna) Gyümölcsnemesítés – gyümölcs fajtaértékelés hazánkban (Harsányi József) Erdészeti fajtanemesítés nagyjainak arcképcsarnoka (Dr. Bach István)

Az előadásokat gazdagította a Márkné Deák Szilvia által vezetett “Cseresznyeszünet meggyel”fajtabemutató és kóstoló. A kiállítás 2017. június 20-tól 30-ig volt nyitva a látogatók előtt. 2017. szeptember 19. és október 13. között újabb időszaki szakmai kiállítás nyílt „125 éves a magyar növény fajtakísérlet” címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a Vajdahunyadvárban.

A helyszínen került sor a 2017. évi ün-nepségsorozat kiemelt rendezvényére a növényfajta kísérletezés 125 éves évfordu-lójának alkalmából rendezett egész napos, nagy érdeklődéssel kísért konferenciára. A Konferencia fővédnöke Dr. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter volt, aki szemé-lyes részvételével megtisztelte, megnyitot-ta és köszöntötte a jubileum alkalmából megjelent közel 300 résztvevőt. A földmű-velésügyi miniszter köszöntőjét követte Dr. Oravecz Márton elnök, NÉBIH és Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár, FM üd-vözlő beszéde.

A Plenáris Ülést megnyitotta és levezette Lukács József a NÉBIH elnökhelyettese, a Növénytermesztési és Kertészeti Igazgató-ság igazgatója, aki „A növényi fajtakísérleti tevékenység története, jelentősége, kapcsolata a természettudományokkal, a ne-mesítéssel, jelenlegi és jövőbeni szerepe” címmel előadást tartott. Az akadémiai kuta-tóhálózat szerepe, tevékenysége, jövőbeni szerepvállalása, illetve kapcsolata a fajtakísérleti tevékenységgel témában hangzott el Dr. Balázs Ervin, MTA Agrártudományi Központ főigazgatójának előadása. A minisztériumi kutatóhálózat szerepét, te-vékenységét, jövőbeni szerepvállalását, illetve kapcsolatát a fajtakísérleti tevékeny-séggel, ismertette Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.

„Magyarország hatósági fajtakísérleti munkája az 1990. évi változások után” cím-mel a vezetése alatti tapasztalatait osztot-ta meg a konferencia hallgatóságával. Dr. Neszmélyi Károly, címzetes egyetemi tanár, nyugalmazott főigazgató, OMMI. A délelőtti plenáris ülés szép mozzanata volt az Emlékplakettek átadása, amelyet az elmúlt évtizedekben a növényfajta-kísérle-tezés területén végzett hűséges és kimagasló munka elismeréseként vehették át a kitüntetettek, korábbi munkatársak.

A korai időszakról az igényes konferencia kiadványban Bódis László tollából olvasha-tunk „A növényfajta kísérletek első 100 éve” címmel. Az elmúlt 25 év történetét, az eredményeket, a jogi szabályozást, az eljárásren-det, a nemzetközi kapcsolatok helyzetét, a Növénytermesztési és Kertészeti Igazgató-ság vezető munkatársai állították össze.

A konferencia második része 3 szekció (szántóföldi, erdészeti és kertészeti szekció) üléssel folytatódott, amelyek keretében az Igazgatóság szakemberei és a meghívott előadók tartottak előadásokat és folytattak megbeszéléseket az elmúlt 25 év eredményeiről. A Kertészeti Szekció programja az alábbi volt:

Levezető elnök, az első fontos téma előadója: Szépe Ferenc főosztályvezető, FM. A kertészeti kutatások fejlesztése cím alatt az előadó kiemelte a hazai nemesítés, technológia fejlesztés, fogyasztás növelés, versenyképesség, szakemberképzés szaktanácsadás szerepét. A mák, a gyógy- és fűszernövények és a gomba fajtavizsgálatáról Dr. Fehér Marianna a téma elismert szakértője beszélt. A mák és a gomba nemzetközi vizsgálatában az ő munkája eredménye-ként hazánk kiemelkedő szerepet játszik a vizsgálati módszerek kidolgozásában és európai oltalmi kísérletek végzésében. A gyógynövények vizsgálata változatos fajokat foglal magában. A zöldség fajta kísérlet múltját, jelenét, jövőjét Kovács Ferenc témavezető foglalta össze az 1951-es kezdettől, amikorra tehető a szántóföldi növényeket követően a zöldségnövények fajtavizsgálata (2. kép). A legnagyobb áttörés az UPOV tagságot követően a 90-es évektől a nemzetközi vizsgálati módszerek átvétele, az aktív részvétel az EU csatlakozással együtt járó CPVO tagság, közös rezisztencia kutatás az európai országokkal. A jövőben erősíteni kell a korszerű vizsgá-lati módszerek bevezetését, a nemzetközi kapcsolatokat. Dísznövény fajtavizsgálat az EU kereteiben címmel tartott előadást Márkné Deák Szilvia, aki 2004 óta elemezte a dísznövény fajták vizsgálatának alakulá-sát. A dísznövény fajok száma magas, ezek között szerepelnek lágyszárúak, cserjék, díszfák. A magyar fajták nemesítésénél az előadó fontos szempontnak tartja a szél-sőséges időjáráshoz való alkalmazkodást. A Fajtavizsgálat szerepe a szőlő-bor ága-zatban alapvetően különbözik a többi kertészeti növénytől, mivel itt a gazdasági értékvizsgálat kötelező. A vizsgálat jellemzőit emelte ki Pernesz György. Az 1954-ben kezdődő szőlő-gyümölcs fajtavizsgálat szőlő esetében a legjelentősebb termőtájakon folyt, elsősorban fajtaválasztékot, termésbiztonságot és gazdaságosságot értékelt. A 90-es évektől végzett nemzetközi vizsgálati módszerek megkönnyítették az EU csatlakozást, addigra a gyakorlatban megtörtént a harmonizáció. A sajátos szőlő vizsgálathoz tartozik a borok bírálata. Az utóbbi 10-15 évben a szőlőklónok nemesítése, fajtavizsgálata dominál. A vizsgált fajták többsége hazai nemesítésű, rezisztens.

„Gyümölcsfajta vizsgálat a nemesítők szolgálatában” címmel foglalta össze Dr. Szani Zsolt a gyümölcs fajtakísérletek történetét, helyzetét. Az ötvenes évektől az EU csatlakozásig fontos szerepet játszott a gazdasági értékvizsgálat. Azóta a gyümölcsfajták kísérlete csak morfológiai (DUS) vizsgáltra terjed ki. Korábban a fajták elsősorban közintézményekből kerültek ki, napjainkban jelentős a magánnemesítők száma. Gyümölcs témában sikeres fajtabemutatókra kerül sor. Felkért hozzászólók a Kertészeti Szekcióban: Dr. Fodor Zoltán igazgató NAK, Dr. Tóth Magdolna almanemesítő, Dr. Orlóci László igazgató Füvészkert, Dr. Zatykó Lajos paprika nemesítő, Zámboriné Dr. Németh Éva mák és gyógynövény nemesítő SZIE. A szekciók előadásainak anyaga megtalálható a Konferencia Összefoglaló kiadványban. Az ünnepségsorozat szervezésében rész vett a NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága. Az intézmények neve és a szervezeti felépítése változott, de a fajtavizsgálat célja töretlen 125 éve.
Kronológia:
• 1892-ben indult el a hazai fajtakísérletezés, Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár kezdeményezésére Magyaróváron
• 1916. növényfajták elismerése és törzskönyvezése
• 1941. országos kísérleti hálózat kialakítása
• 1951. megalakult a Fajtaminősítő Tanács
• 1968. Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet (OMFI) megalakulása
• 1988. megalakul a MMI, majd 1994-től OMMI Fajtakísérleti Főosztálya
• 2004. EU csatlakozás: Nemzeti Fajtajegyzék összes fajtája automatikusan felkerül a Közösségi Fajtakatalógusra
• 2007. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) részeként 2 szakmai osztállyal működik tovább a fajtakísérlet
• 2012. Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (NÉBIH) 2 fajtakísérleti szakmai osztály
• 2017. január 1-től fajtaregisztrációs bejelentés a Földművelésügyi Miniszterhez, állami elismerésről a határozatot a Miniszter írja alá

Szerző:
Dr. Füstös Zsuzsanna
címzetes egyetemi tanár